Kompetencia alapú oktatás
A 2009/2010-es tanévben kezdődött a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.4.) keretében a kompetencia alapú oktatás bevezetése.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Szükségessé vált a program bevezetése, mert az utóbbi évtizedben sokat változott:
a társadalmi minta, az értékek rendszere
a tanulók neveltsége, ismeretei, készségei, tanuláshoz való viszonya
családi körülmények, lehetőségek
a pedagógiai követelmények (a lexikális ismeretek átadása helyett az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés a cél)
az oktatás formai-tartalmi rendszere (szükségessé vált a NAT – hoz kötődő, modulrendszerű új munkakultúrát biztosító, a szegregációt feloldani tudó oktató-nevelő munka)
Összefoglalva: „Más” tanulókat „más” céllal „más” módszerekkel szükséges tanítani.
A pedagógiai munka megújításának irányait a pályázati kiírás meghatározza, ez azonban összhangban van a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal és fejlesztési elképzelésekkel.
A nevelőtestületek úgy gondolják, hogy a kompetencia alapú oktatás bevezetése, megvalósítása az eddigi oktató-nevelő munka megújításának folytatása, a korábban elkezdett, közösen kialakított, meghatározott értékek, a sajátos arculat megőrzésének, fejlesztésének egy újabb lépcsőfoka, lehetősége.
Az intézmény általános feladatai erre vonatkozólag:
a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elmélyítése
oktatási programok, taneszközök bevezetése, adaptációja
modern pedagógiai módszertan alkalmazása (projektek, témahét, moduláris oktatási program)
digitális tartalmak, taneszközök alkalmazása
részvétel tanári továbbképzéseken
tanácsadói szolgáltatások igénybevétele
Konkrét feladatok:
– 1. – 4. osztály: matematika – A modul
szociális életviteli és környezeti kompetencia – B modul
– 5.- 8. osztály: matematika – A modul
szövegértés – szövegalkotás kompetencia terület – A modul
– 7. osztály: műveltségterület tantárgyi bontás nélkül magyar nyelv és irodalomból
– három hetet meghaladó innováció: Adventtől karácsonyig – egész intézményt lefedi (1-8. osztályig)
– témahét: Egészséghét 1-4. osztályig
– moduláris oktatási forma: 5. osztály – törtek
– Egészséges életmódra nevelés
– Egészségtudatos iskolai táplálkozás
– 2011. februárjától kiegészült a tanulói laptop programmal
A projekt várható eredményei:
a mindennapi életben jól hasznosítható tudást közvetíteni, amivel fejleszteni lehet a tanulók kulcsfontosságú képességeit
megváltoztatni a tanulóknak a tudáshoz és a tanuláshoz való viszonyát
felkelteni a diákok érdeklődését, beindítva vagy fokozva intellektuális kíváncsiságukat
ösztönözni a tanulókat a felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására
sikereket, közös élményeket szereznek, fejlődik önbecsülésük és önismeretük, egymáshoz való viszonyuk
a pedagógusok az alkalmazott módszereiket, az új tanulás szervezési eljárások bevezetését a kompetencia alapú oktatás céljai megvalósításának rendelik alá, az eddig alkalmazott módszereiken rugalmasan változtatnak
fejődik módszertani kultúrájuk, egymáshoz való viszonyuk
A kompetencia alapú oktatás szükségszerűsége
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyerekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat.
A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni.
Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása.
A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé kell tenni a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú oktatás bevezetése.
A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi.
A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében kell átalakítani az iskola Pedagógiai Programját, ezzel együtt a pedagógiai kultúrát.
Ez természetesen az iskola nevelőit szakmai megújulásra készteti, melynek eredményeként változik szemléletük, fejlődik pedagógiai módszertanuk, ami elősegíti az elvárt eredmények teljesítését.
Az iskolában bevezetésre kerülő kompetencia alapú oktatás a központi programban meglévő kompetencia alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja.
Ennek kiemelt területei:
a szövegértési-szövegalkotási
a matematikai-logikai
szociális életviteli és környezeti kompetencia
idegen nyelvi kompetencia
A kompetencia alapú tanítási, tanulási módszerek bevezetéséhez szükséges a tantestület tervszerű és tudatos – beleértve az intézményvezetés tagjait is – szervezett továbbképzéseken való részvétele.
A nevelőtestület feladata egyrészt a kompetencia programcsomagok adaptációja, az intézmény tanulóina szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembe vételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja, azzal a céllal, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza.
Általános fejlesztési alapelvek
Gyermekközpontúság
A tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra.
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
A tudás – és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel alkalmazzák a nevelők.
A képesség és személyiségfejlesztés
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúak a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás.
Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat kell bevezetni és kidolgozni, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat kell kidolgozni, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmaznak a nevelők, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.
Alkalmazzák a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor el kell érni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembe vételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesülnek azok a programok, modul rendszerek, melyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál jobban épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket a nevelők úgy választják meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg.
Kulcskompetenciák fejlesztése
Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi pl. kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A fejlesztés területei és kulcskompetenciák
A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.
Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ez lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák beépüljenek és alkalmazásuk életszerű keret értelmet nyerjen a gyerekek számára.
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás).
Matematikai kompetencia
A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.
Készségek-számlálás, számolás, becslés
Gondolkodási képességek-rendszerezés, deduktív és induktív következtetés
Kommunikációs képességek-relációszókincs, szövegértés, térlátás
Tudásszerző képességek-problémaérzékenység, megoldás, metakogníció
Tanulási képességek-figyelem, emlékezet
Természettudományos kompetencia
A 7-8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjen.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkultúrális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Kiemelt feladat, hogy a tanulók ismerjék meg a magyar nép kulturális örökségének jellemző sajátosságait, a nemzeti kultúra legjelentősebb értékeit.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem lehet megérteni az embert körülvevő világ fontos folyamatainak jelentős hányadát.
Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket.
